Ha van olyan, hogy egy nap úgy kaki, ahogy elkezdődik, akkor a mai hűen tükrözte ezt az állapotot. Ha röviden akarnám vázolni, akkor a jól begyakorolt "bekezdés, tárgyalás, befejezés" részeket egy hárombetűs szóval tudnám kifejezni, az utóirat pedig ezt lenne: most dőlt el a teraszon a hónapok óta kint álló, leszerelt ablakredőny... Nevetni tudnék, ha befeszült arcizmaim engednék, de neeem, ez már nem az a kategória, szeretnék túl lenni rajtad, de nagyon, te ocsmány kedd!
Azt mondják, jobb, ha az ember kibeszéli magából a gondjait, de most legyen az, hogy úgy is meg teszi, ha kiírja magából.Szóval a mai nap:
Elsőnek az ébredést tudnám az illatozó jelzővel illetni, az új ébredési taktika ugyanis nem vált be, melyet egy következő rossz döntés követett. A reggeli főzést ugyanis nem nekem találták ki, mert máskülönben nem futott volna ki a tej a lábasból, hogy utána még oda is kozmáljon a maradék, vacsorára szánt tejberizs. Tűzhelytakarítás közben Nórával -félve a már jól ismert reakciójától- közölni a rosszhírt, nincs meg a raktárkulcs, nem tudunk biciklivel menni az oviba. Tréning le, farmert és smink fel, de a farmer szorít, átvenni a másikat, Nóra közben csendesen, de annál hitelesebben adja ki a figyelmeztetést, hogy mivel ő már kész van, miattam fogunk elkésni. Ilyenkor minden megváltozik, sokkal jobban érzem magam a megvilágosodás hatására, már csak 200 a pulzusom. Fenébe a kardioval, elég egy jól elcseszett reggel!!! Beülünk a kocsiba, Nóra szokás szezrint kéri, hogy hadd húzza le teljesen az ablakot, de már szinte nem is hallom, mit kér, rábólintok, csinálj ami jól esik, csak érjünk már be az oviba. Kapkodás ezerrel, de a végére egy percet engedek magamnak a kocsiban egyedül, csendben, nehogy a munkahely felé vezető úton azt se vegyem észre, ha átmegyek a piroson, vagy egy gyalogoson a zebrán. Mert bevallom, az elcseszett reggeleket követően nem nagyon bízom meg még saját magamban sem...
Délután játszótereztünk Petráékkal és Fruzsiékkal, majd otthon Zalán egy angol ötössel és egy nyelvtan egyessel várt. Pumpa fel, mégpedig azért, mert közölte hogy ő ugyan nem tanult másnapra. Egy kis esti veszekedés, hogy kerek legyen a nap, így meglesz az ok, amiért nem nagyon kell apával egymáshoz szólunk legalább ezen a héten.
Büntetés: 1 hétig nincs média!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése